|
PÁLYA
2 m-es vonal Részben tiltott terület a kapu előtti kétméteres sáv. A támadók nem úszhatnak be addig, amíg a labda nem kerül oda. Ha a labda odapattant, vagy egy támadó beúszott vele, akkor más játékosok is beléphetnek – de csak a labda vonala mögött helyezkedhetnek el, s amint a labda kikerül, el kell hagyniuk az övezetet. Ha egy támadó betéved a kétméteres vonalon belülre, s nincs ott a labda- a labdarúgásban használt kifejezéssel élve-, leshelyzet alakul ki, és az ellenfelet illeti a labda.
5 m-es vonal A büntetőt 5 méterről kell elvégezni, illetve az 5 méteren, (vagy annál messzebb) megítélt szabaddobásból lehet egyből (lóbálás nélkül) kapura küldeni a labdát.
Kispad A cserepadon foglalnak helyet a játékban éppen nem lévő tartalékok, edzők. A cserepadot a mérkőzés megkezdése után csak a vezetőedző hagyhatja el, illetve csere esetén a játékba induló játékos, valamint a játékrészek közti szünetben vagy időkérésnél minden érintett.
Visszatérési terület A visszatérési terület a pálya két kispad előtti sarkánál, az alapvonal mögött van kialakítva. A kiállított játékosnak ide kell kiúsznia, akkor is, ha emberelőnyét még a kiúszás előtt, szinte rögtön gólra váltotta az ellenfél. A kiállított pólós innen úszhat vissza a játéktérre a 20 másodperces kiállítás letelte után, vagy ha az ellenfél 20 másodpercen belül gólt szerez, vagy ha az emberhátrányban lévő együttes megszerzi a labdát. A visszatérési területen várakozik a menet közben bevetésre kész cserejátékos is, aki akkor úszhat be a pályára, ha a lecserélt játékos kiúszott mellé erre a területre.
JÁTÉKOSOK
Szélső: kifejezetten gyors, mozgékony játékosok, akik fontos szerephez jutnak a kontraakcióknál, a lefordulásoknál. Nem kell feltétlenül külön kezelni az átlövő és szélső pozícióját, hiszen a sok helycsere elhalványítja a választóvonalat. A szélső is tud nagy gólt lőni beljebb húzódva, és az átlövő is tud a szélen betörni, ha úgy hozza a sors. Átlövő: Az átlövők a pálya hosszanti középvonalához közelebb helyezkednek el ab jobb és bal oldalon, góllövő poszt az övék, befejező emberek, a távoli lövések „mesterei”. Center:erőcsatár, aki az ellenfél kapuja előtt igyekszik őrzője ellenében olyan pozíciót kiverekedni, hogy gólt dobhasson, vagy kiállítást harcolhasson ki. Élete állandó test-test elleni küzdelem a kapunak háttal állva, védővel a nyakán. Állóbekk : fő feladata: védekezésben az ellenfél centerének lefogása lehetőleg kipontozódás nélkül, támadásban életerős távoli lövésekkel veszélyeztetni a rivális kapuját. Kapus: Egy-egy bravúrjával rengeteget tehet hozzá a csapat sikeréhez, nem mellesleg pontos indításai fél gólt érhetnek. A védelem hangos, határozott irányításával is sokat segít.
A játék kezdete A játékrész kezdetén a játékosok a saját gólvonalukon helyezkednek el, egymástól és a kapufáktól egy méter távolságban. A kapufák között két játékos helyezkedhet el. A játékosok egyik testrésze sem emelkedhet a vízfelszín fölé a gólvonal előtt. A játékvezető sípjába fújva elindítja a játékot.
A góllövés módja Gólt akkor kell ítélni, ha a labda a kapuban teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. Gól a játékrész bármelyik területéről elérhető (a kapusok viszont nem érhetnek labdához az ellenfél térfelén). Gól összeszorított öklön kívül bármilyen testrésszel elérhető. A játék kezdése vagy bármely újraindítása után – a védekező kapus kivételével- legalább két játékos kell, hogy szándékosan megjátssza a labdát gólszerzés előtt. Kivétel a büntetődobás, öngól szabaddobásból, azonnali kapura lövés kapuskidobásból és 5 méteren kívüli szabaddobásból.
LÖVÉSFAJTÁK
Egyenes lövés: a játékos jól kiemelkedik a vízből és csípőből elfordulva az egész testének erejét beleadja a lövésbe. A lövő mozdulat végén a csukló ostorcsapás szerűen követi a labdát. Húzás: a kapu előtt néhány pillanatra szabadon hagyott csatár a kapunak félig háttal állva kapja a labdát a feje fölé. Magasan kiemelkedik a vízből, a labda mögé nyúl és lendületes mozdulattal föntről lefelé kapura húzza a labdát. Tolás: ennél a lövésfajtánál nem veszik fel a vízről a labdát, így a támadó nem teszi ki magát a veszélynek, hogy hátulról kiüssék kezéből a játékszert. Labdavezetés közben a lövő kar oldalára terelik a labdát. Úszás közben a könyökben behajlított kézzel kissé lefelé nyomják a labdát, majd felengedve azt, szinte felugrik a vízről. Ezzel egy időben vállból indítva rugószerűen kinyúlik a lövő kar, így lökést adva a labdának. Ívelés (ejtés):a mozdulat megtévesztően hasonlít az egyenes lövéshez egészen az utolsó fázisig. ekkor a labda- magas ívet kapva- az éppen elsüllyedő kapus fölött átrepülve és a kapuba. Csavar: az egyik leglátványosabb lövésforma. A támadó a kapunak háttal „állva” kinyújtott kézzel a vízen lévő labdát a lövésiránnyal ellentétes oldalon fogja meg. Kissé kiemelkedve a kapu felé fordul, közben a könyökét behajlítja. A csavar végén a támadó oldalt áll a kapunak, ismét kinyújtott kezéből kicsapódik a labda.
PONTDOBÁSOK
Kapuskidobás:a pontos, jó ütemű kapuskidobás a gólveszélyes támadás alapja. A bírók akkor ítélnek kapuskidobást, ha az ellenfél mellé, vagy fölé lövi a labdát, ha a védekező játékos blokkoló kezéről pattan alap vagy oldalvonalon túlra a labda. A kapuskidobást a csapat bármelyik tagja elvégezheti a 2 méteres vonalon belülről. A kapuskidobást, szabaddobást, sarokdobást késleltetni nem szabad, ha a dobást végző játékos nem tudja társait rögtön megjátszani, akkor lehetősége van önmagának feldobni a labdát. A felemelt kézből vízre ejtett labda így játékba kerül, a dobó játékos nem büntethető indokolatlan késlekedésért. Semleges dobások: ha a labda a játéktér fölötti akadályba ütközik, ha a két csapat egyidejűleg szabálytalankodik, vagy ha a játékvezető egyszerű hiba miatt egy időben ellentmondóan ítél, akkor semleges dobás következik. A játékvezető kikéri a labdát és a dobás előtti esemény helyének vonalában vízre dobja úgy, hogy mindkét csapatnak egyenlő esélye legyen elérni azt. Büntetődobás:büntetődobást a jogosult csapat bármely játékosa (kivéve a kapust) elvégezheti az ellenfél 5 méteres vonalának bármely pontjáról. Minden játékosnak el kell hagynia az 5 méteres területet és legalább 2 méteres területet kell tartaniuk a büntetődobást végző játékostól. A dobást végző játékos két oldalán a védekező csapat játékosai helyezkedhetnek el. A kapus a kapuban kell, hogy elhelyezkedjen úgy, hogy semmilyen testrésze nem lehet a vízfelszín fölött a gólvonal előtt. A dobást a játékvezető kar és sípjelére kell indítani. A dobójátékosnak a jelre azonnal és megszakítás nélküli mozdulattal kell kapura küldenie a labdát. A dobást el lehet végezni vízről felvett labdával, csavarral… egyetlen megkötés a mozdulat folytonossága. Ha a labda a dobás után a kapufákról vagy a kapusról visszapattan, akkor játékban marad és megszerzésekor a társak megjátszása nélkül, közvetlenül is gól szerezhető. Szabaddobások: arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt. A dobást úgy kell elvégezni, hogy a többi játékos észlelhesse, hogy a labda elhagyta a szabaddobást végző játékos kezét. A szabaddobást is elvégezheti magának a játékos, így a labdát jól látható módon a vízre ejtve játékba hozza a játékszert. Ezután megindulhat vele, vagy passzolhat társainak.
EGYSZERŰ SZABÁLYTALANSÁGOK
- Korai indulás - Elrugaszkodás - Labda a víz alatt: tilos a labdát víz alá vinni, vagy víz alatt tartani a labdát teljes terjedelmében megtámadás közben. Ha a labdás játékos labdát tartó kezét a támadó víz alá nyomja és így a labda is víz alá kerül, akkor is szabaddobást ítélnek a támadó javára. - Öklözés - Labda két kézzel érintése - Akadályozás: tilos akadályozni az ellenfél labdát nem birtokló játékosát. Nem szabad az ellenfél lábára, vállára, hátára ráúszni. Ha a játékos birtokolja a labdát, akkor az akadályozás már nem számít szabálytalanságnak. - Lökés: tilos ellökni az ellenfelet, vagy elrugaszkodni róla, ha az nem fogja kézben a labdát. - 2 méteres szabály megsértése - Indokolatlan késedelem: a szabaddobást, kapuskidobást vagy sarokdobást késlekedés nélkül kell elvégezni, még akkor is, ha a dobást végző játékos az adott pillanatban nem talál olyan csapattársat, akihez a labdát továbbíthatná. A dobás ezért úgy is elvégezhető, hogy a játékos a labdát felemelt kézből a vízre ejti, vagy feldobja a levegőbe és ezután úszhat a labdával vagy vezetheti azt. - Kapus túl a félpályán - Támadó idő lejárt - Időhúzás
KIÁLLÍTÁSSAL JÁRÓ SZABÁLYTALANSÁGOK
- A játékos a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a vizet, ül, vagy áll a medence lépcsőjén. - A játékos hátráltatja a szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás elvégzését. Szándékosan eldobja labdát, vagy nem engedi el. - Két kezes blokk - Szándékos fröcskölés az ellenfél arcába - Megfogni, lenyomni, vagy visszahúzni a labdát nem birtokló ellenfelet. - Ütés, rúgás - Rosszhiszemű magatartás: csúnya beszéd, erőszakos folytonos szabálysértő játék, tiszteletlenség a játékvezetővel szemben. - Brutalitás: ha egy játékos rosszindulatú szándékkal követ el rúgást, ütést, ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből. - Szabálytalan visszatérés a pályára: játékvezető engedélye nélkül lép be a játéktérre, nem a visszatérési területen lép be a pályára. Ugrással vagy a medence faláról elrugaszkodással ér be a játéktérre. - Büntetődobást végrehajtó játékos megzavarása - Büntetődobáskor a védekező kapus nem veszi fel a pozícióját a játékvezető felszólítására. - Kiállított játékos szándékosan zavarja a játékot miközben elhagyja a játékteret. BÜNTETŐ - 5 méteren belüli szabálytalanság, mellyel gólszerzést akadályoznak meg. - Brutalitás - Kiállított játékos szándékosan zavarja a játékot - A kapu teljes lehúzása - Jogosulatlan pályára lépés: nem megfelelő időben, vagy nem a megfelel helyen tér vissza a kiállítás után a játékos - Tiltott időkérés: ha a labdát nem birtokló csapat edzője időkérést jelez.
TAKTIKA
Védekezés: két alapvető formája van:
- Szoros emberfogás:
Minden támadóra jut egy védő. Célja, hogy az ellenfél ne tudjon lőni, egyúttal a védők folyamatos szabálytalankodással igyekeznek meggátolni hogy a center megkapja a labdát. Persze nem lehet tökéletesen megoldani a szoros védekezést, számolni kell azzal, hogy mégis bejut a labda a centerhez, ami megnöveli a kiállítás esélyét. A szoros emberfogás a vízilabda alapja, az ötvenes évek közepéig csak ezt alkalmazták védekezésben.
- Zónavédekezés:
A védők az ellenfél centerétől, egyben a külső játékosoktól is mintegy két-három méterre helyezkednek el, és feltett (blokkoló) kézzel igyekeznek takarni a kaput. A támadó együttes nehezen vagy kockázatosan tudja csak megjátszani a centert, így általában lövésre kényszerül, amelyet a kapus (köszönhetően a feltett kezeknek) könnyebben háríthat. Létezik fél zóna (csak az egyik oldal húzódik be) és M zóna. A zónavédekezés feltörésére alkalmas a keresztbeúszás, a betörés és a kapáslövés.
Támadás:
- Megúszás:
Amikor a sikeres labdaszerzést követően, gyors ellentámadás indul. A támadók lendületből érkeznek az ellenfél kapuja elé, a lemaradó védők miatt létszámfölényes helyzetet teremtve. Létszámfölény alakítható ki lefordulással, ilyenkor a tempóelőnyben lévő támadó nem egyenesen tör a kapu felé, hanem a nyomában tempózó védője felöli medenceoldal felé úszik rézsútosan, így egyre előnytelenebb helyzetbe szorítja ki a védőt. A medence szélénél gyors váltással a kapu felé fordul, a védője külső íven hátrányba kerül. Lefordulásra az M zóna alkalmazása esetén nyílik a legtöbb alkalom, amikor az M csúcsán elhelyezkedő két védő a három lövő közé helyezkedik, és csak zavar, egyúttal lefordulásra kész: rossz lövés esetén egyikük ziccerbe kerül a támadó mellől megindulva. Emberelőnyös helyzeteknél általánosan elmondható, hogy a támadóknak kerülniük kell az egy vonalban történő helyezkedést. Az egyvonalban helyezkedő támadók esélyt adnak arra, hogy egy védő egyszerre két ellenfelet is zavarjon.
- Felállt védelem elleni játék:
Ilyenkor általában célszerű a jobb oldalon vezetni a támadást, hiszen az innen bejátszott labdát a jobbkezes társak rögtön kapura bombázhatják. A labda nélküli támadóknak folyamatosan igyekezniük kell elszakadni védőiktől, hogy megjátszhatóak legyenek. Sokszor egy tempónyi előny elég, hogy gólhelyzet alakuljon ki.
Forrás: http://www.mmart.hu/nol/infografika/vizilabda/szabalyok/
|
|
|
|
Tudásbázis
